Bevezetés a félvezetõ detektorokkal
végzett g -spektrometriába
Bevezetés a félvezetõ detektorokkal
A nukleáris tudományok egyik alapfeladata a g -sugárzás energiájának, intenzitásának és a sugárzások közötti szögkorrelációknak a mérése. Ezek a vizsgálatok mind alapkutatás jellegû (pl. magszerkezetek megismerése), mind alkalmazott nukleáris kutatások (pl. neutronaktivációs analízis, nukleáris anyagszerkezeti vizsgálatok vagy magenergia hasznosítása) szempontjából nagyon fontosak és elterjedtek. A feladatok megvalósítására ezidáig elektronkonverziós spektrometriát, mágneses Compton-spektrometriát, mágneses párspektrometriát, diffrakciós kristályspektrometriát, szcintillációs spektrometriát és félvezetõ spektrometriát alkalmaztak. Utóbbi években kivételes tulajdonságai (elsõsorban hatásfoka és energiafelbontása) miatt csaknem kizárólag a félvezetõ detektorokkal végzett g -spektrometriát és annak változatait használják a g -sugárzás mérésére az élet legkülönbözõbb területein. A módszer jelentõségével együtt nagyon gyorsan és jelenõsen fejlõdnek a megbízható alkalmazást elõsegítõ gyártási technológiák, mûszerek és berendezések, illetve számítástechnikai eljárások, adatbázisok és programok is. Néhány esetben a szcintillációs g -spektrometria alkalmazása megmaradt a félvezetõ spektrometria mellett vagy azzal együtt.
Jelen oktatási anyagban összefoglaljuk a félvezetõ detektorokkal végzett g -spektrometria elvét, a sokcsatornás g -spektrométerek felépítését, elvi mûködését és fontosabb tulajdonságait, valamint felvázoljuk a spektrometria megvalósítását, és néhány gyakorlati vonatkozásra mutatunk rá. Elsõsorban a germánium félvezetõ detektorokkal végzett g -spektrometriát tárgyaljuk, de többször foglalkozunk a NaI(Tl) szcintillációs g -spektrometriával, esetenként ezek összehasonlításával is, mivel a két g -spektrometria és változatai sok szempontból hasonlítanak egymásra. Az oktatási anyag természetesen nem képzelhetõ el a g -sugárzások alapvetõ tulajdonságait és keletkezését bemutató rész, valamint a g -sugárzások anyaggal történõ kölcsönhatási folyamatait ismertetõ fejezetek nélkül.
