g -foton és elektron rugalmas ütközése (ez utóbbi kötési energiája elhanyagolható a foton energiájához képest)
A klasszikus mechanikai modell (Nagy Lajos György - László Krisztina: Radiokémia és izotóptechnika, Mûegyetemi Kiadó, Budapest, 1997. 110. oldal) alapján az energia- és impulzusmegmaradásból megadható
- a szórt g -foton energiája
mivel a Compton-elektron v sebessége kicsi a fény sebességéhez képest, azaz v/c << 1, levezethetõ (Nagy Lajos György - László Krisztina: Radiokémia és izotóptechnika, Mûegyetemi Kiadó, Budapest, 1997. 153-154. oldal), hogy a g-foton energiája
A J-szög
0-180° között változhat. A szórt foton energiája
tehát folytonos eloszlású, legkisebb energiájú
a J = 180°-kal
szórt foton (visszaszórás). A legnagyobb energiaátadás
a 180°-os visszaszórásnál van.
A Compton-szórás
egy nagyon fontos tulajdonsága, hogy a szórt foton energiája
és ezzel együtt az energiaátadás a foton kezdeti
energiájának függvénye . A fotonenergia csökkenése
tehát csökkenõ energiaátadást is jelent.
A 0,01 MeV-os tartományban a Compton-szórás
átmegy az ún. Thomson-féle
klasszikus szórásba, amelynél a beesõ és
szórt sugárzás energiája azonos, tehát
csak irányváltozás van, energiaátadás
(és az ezzel együtt járó elektronkilökés
- ionizáció) nincs.
Például azonos, J=
90° szórási szögnél,
ha Eg
= 10 keV, E'g
= 9,8 keV, DE
= 0,2 keV,
illetve Eg
= 10 MeV, E'g
= 0,49 MeV, DE
= 9,51 MeV.
A g -foton hullámhossza és a szórási szög közötti összefüggés:
azaz a hullámhossz változása
nem függ a foton kezdeti energiájától.
A szórt fotonok száma
különbözõ irányokban:
A szórt sugárzás intenzitása adott J szórási szögben
ahol a = E/0,51, I(0) a 0°-ban (elõre) szórt foton intenzitása: